Reped az üvegplafon vagy csak egyszeri eset?

A szexizmus egyszerű jelentése nemek szerinti hátrányos megkülönböztetés. A nemekről kialakult sztereotípiák mindennapjaink része, a társadalom öröksége. 

A szexizmust általában lebecsüli a társadalom, kisebb társadalmi problémaként él a köztudatban, és gyakori tévhit, hogy többségében egyedül a nőket érintő megkülönböztetésnek gondolják. Azért érinti mindkét nemet hátrányosan, mert különböző tulajdonságokat tulajdonítunk az eltérő nemeknek. A férfiaknak inkább erős tulajdonságokat társítunk, mint a hatalom, vezetés, agresszió. A nőkhöz pedig épp ellenkezőleg, mint például gondoskodás, gyengeség, érzékenység, megértés. Épp ezért bizonyos szerepkörök betöltésekor előnyben részesülhet valamelyik nem, mint például férfi egy informatikus állásnál vagy a nők mint óvodapedagógusok.

Természetesen lehetséges, hogy az "oda nem illő" személyek sikeresen átjutnak a kezdeti nehézségeken és jól szerepelnek a munkakörükben, mégis esetükben sokkal többet kell bizonyítaniuk, hogy ugyanolyan komolyan vegyék, mint az ellenkező nemet és még ezután is előfordulhat, hogy egy külső szemlélő ellenségesen viszonyul a választott álláshoz.

Ilyenkor sok embernek eszébe juthat több eset is, mikor a média által nyújtott felületek egyikén olyan személyt mutattak be, akit ugyan nem tartottak megfelelőnek az állásra a neme miatt, mégis folyamatosan jól teljesít, mindenki kedveli a munkahelyen, esetleg legjobb dolgozó és mindenki boldog és elégedett. Ez tényleg remek, de kiemelve a kontextusból egy ilyen helyzetet és hiperszuperfantasztikusnak beállítva nem biztos, hogy az üvegplafon reccsenését érik el. Ez egy kiemelt, egyedi eset, vagyis így láthatja az olvasó. Nem áll hozzá ellenségesen, lehet hogy ha találkozna vele adna neki egy pacsit, hogy szép munka, de alapjaiban véve nem változik a szemlélete, hanem inkább úgy áll hozzá, hogy ez egy egyedi eset, ami néha megtörténik.

Ezzel nem arra szeretnék célozni, hogy ezek a kiragadott esetek feleslegesek lennének, csak nem kellene egyediként kezelni és esetleg, mikor hasonló témáról értesül egy online hírportál, kihasználhatná az alkalmat, hogy több információt szolgáltasson a körülményekről és a folyamatról.

Elég nehéz néha szembesíteni az embereket a szexizmussal, mert sokszor észrevétlenül zajlik. Emellett nehéz is jól kezelni a helyzetet, sok kérdést felvet, mint például mikor egy nő attól tart, hogy azáltal, hogy egy férfi előreengedi és kihasználja a lehetőséget máris hátráltatja a feminista mozgalmakat és a szexizmus elleni harcot. Én úgy vélem, hogy nem ez a legfontosabb, sőt nem tartom személy szerint lealacsonyító jelenségnek csak egy udvarias formának, ami egyébként egyre inkább kikopik a köztudatból. Ha előreengednek, akkor bólintok és megyek, ha pedig nem, akkor sem csapom a földhöz a fenekem. Megértem, mikor egy nő nem használja ki az alkalmat, mely esetben nem kell értetlenkedni, hanem továbblépni (szó szerint).

Az esélyegyenlőség megteremtése egy hosszú és rengeteg nehézséggel kikövezett folyamat,  amelyben a férfi nem ellenség, hanem csapattárs és azt fontos szem előtt tartani.